2011. július 18., hétfő

Turmezei Erzsebet
Add össze!
Félve megyek az iskola felé,
Félve a Mester hű szeme elé.
Szabódva nyújtom át a füzetet,
A sok kusza, egymás alá vetett
Tétova számot: „Valaki beteg…
Szenved, gyötrődik, akit szeretek…
Ellenség tör reám. S magam vagyok,
Önmagamnak ellensége – legnagyobb.”
A Mester nézi… hosszan, komolyan.
„Bizony, a feladatban hiba van!
Sorakozik a sok sötét adat,
S nem adtad hozzá a hatalmamat!”
Pirulva nézem. Ó, mennyire más,
Ahogy Ő vezet, az összeadás.
Olyan megnyugtató a vége is,
Oly bíztató az eredménye is!
Hozzáadva hatalmát, erejét,
Szeretetét, mely melengetve véd,
Mindenhez, ami nyomja a szívem.
Az eredmény: „Hiszek, Uram! Igen!”

Ezzel a verssel vigasztalt meg Jó Atyám(a Piroska blogjáról)

2011. július 7., csütörtök

Velük töltöm az estéimet


Lehet találgatni melyik a fiú,melyik a lány.Jelenleg ők a napsugaraink,az örömök az életemben.Mindkettő nagyon aranyos!Blogírás helyett most babázok.Szép nyarat mindenkinek!